parallax background

Eddig jutottam!

Eddig jutottam!

I got this far

 

Több ezer jelentkezőből, a középdöntőig jutott Máté Zsolt mester, a Máté Taekwondo és Hapkido Közhasznú Egyesület vezető edzője a Tv2 Ninja Warrior műsorában.

Máté Zsolt, the head coach of Máté Taekwondo and Hapkido finished in the semifinal of Ninja Warrior Hungary game show from thousands of applicants.

Stressz, ismeretlen közeg, nagy tét és kiváló versenyszellem. Ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a versenyt, amelyen Zsolt idáig eljutott.

Stress, unknown environment, big stakes and excellent spirit of competition. The competition, where Zsolt got this far can be characterized with these words.

“Óriási volt a nyomás rajtunk. Stresszhelyzetet jelentett, hogy az eddigi csapat felállása megváltozott. A selejtezőből az 50 főből már csak 15 fő maradt a végére. Itt már éles volt a küzdelem, tüzeltek a tekintetek.” – kezdte összefoglalóját.

„The pressure on all of us was huge. It was an enormous stress that the the team members changed. From the 50 people of the qualifier only 15 remained by the end. The fight was real, there was real fire in the eyes of the competitors.” – started summarizing his thoughts.

Az egyik kihívást a pálya jelentette. Hiszen egyik versenyzőnek sem volt lehetősége az akadályokat közelebbről megnézni. A pályabetekintés annyiból állt, hogy végigkísérték őket a pálya mellett, de a mindent a szemnek, semmit a kéznek szabályt nem szeghették meg. Láthatták, ahogy a ninják végigmennek a pályán, és leküzdik az akadályokat. Utána már feszülten várták azt a pillanatot, amikor ők lépnek pályára.

One of the challenges was the course. None of the competitors had chance to check it closely. The checking of the course contained a walk next to the obstacles but they had to keep the rule of not touching anything. They could watch the ninjas go through each obstacle, but then they had to wait stressfully for their turn.

A másik komoly kihívás maga a helyzet volt. “Leküzdhetetlen nagyságú. Aki először fogja meg ezeket az akadályokat, aki először áll velük szemben, annak jelenthet problémát. Az izgalomhoz hozzájárult még az is, hogy többször beharangozták, hogy mi következünk, utána mégsem mi álltunk pályára. S ezt 3-4 alkalom után eljátszva már elég feszült lelkiállapotot eredményezett.” – tette hozzá Zsolt, s elmondta, hogy ez elég lehangolttá tette.

The other serious challenge was the situation itself.
„It was insuperable. Those who touch these obstacles for the first time, who stand in front of them for the first time can be in trouble. The fact that they announced that the next competitor will be me and than they changed their minds was an added bonus to the excitement. And after 3 or 4 times it caused a stressful nerve condition” – added Zsolt and told us that it depressed him very much.

Amikor a pályára lépett a piros szőnyegre, akkor már ezzel az idegállapottal a vállán indult el az akadályokat leküzdeni. Mint elmondta, a második akadály vízválasztó volt számára, mert lendület nélkül nem tudott kiugrani, de végül kiküzdötte magát. De ez ahelyett, hogy inspirálta volna, inkább elkedvetlenítette.

When he stepped on the red carpet this state of mind pressed his shoulders and he had to fight off these obstacles. As he told the second obstacle was a divide for him, because without dynamism he could not jump out, but he struggled himself through. But instead of inspiring, this fact made him depressed.

A harmadik akadályt gond nélkül vette. A trambulinról a nyújtórúdra átjutott, de a meglepetés akkor érte, hogy ez nem gumiból, hanem műanyagból készült. A nagy ütés fizikailag és mentálisan is véget vetett Zsolt számára a Ninja Warriorban.

The third obstacle was easy for him. He managed to jump from the trampoline to the pole, the surprise came when he realized that it was not soft, but hard plastic. The big hit ended him physically and mentally in the Ninja Warrior.

“Utólag mondhat bármit az ember, mégis azt gondolom, hogy a többi akadály talán nem jelentett volna gondot. Amire az egész verseny alatt nem lehetett felkészülni, azok a kiugrások, érkezések voltak.”

“Nagyon örülök annak, hogy idáig eljutottam, s jövőre talán újra megpróbálom.”

„Afterwards I can say anything, but I think that I could have beat the rest of the obstacles. The toughest part of the competition were the jumps and arrivals, you could not prepare for them.”

„I am really glad that I tried it, maybe I will try it next year as well.”

Hozzátette, a legnagyobb ellenfele jövőre a stressz lesz. Azt kell, hogy legyőzze.

He added that the stress will be his biggest opponent next year, he will have to learn to defeat it.

 

(Budapest, 2018. 12. 03.)