Mirme tábor újratöltve-Útinapló Koreából

Mirme tábor újratöltve-Útinapló Koreából

„A tudat, hogy közeleg az indulás ideje. Jó is meg rossz is ez a bizonyos érzés, de így van rendjén. Nos ha valaki otthon fintorogni mer, mert sokat áll egy helyben, mozdulat elemben, vagy sokszor ugyanazt gyakorolja, az menjen mást sportolni. Gyenge volt mert feladta. Ez a sport, harcművészet: tiszteletre, önuralomra, udvariasságra tanít!

„Leaving time is approaching – it is good and bad at the same time, but it is OK. Well, if anyone complains at home that he or she was standing in one movement for a long time
or has to repeat something for a hundredth time, they should do some other sport. He/She was weak because he or she gave it up. This sport is a martial art: teaches you to respect,
self-control and manners.”

Ezekkel a gondolatokkal tért haza tavaly Máté Zsolt és Máté Mirabella az egy hónapos edzőtáborból, Koreából. Idén nem is volt kérdés a kiutazás, ismét egy nagy kalanddal indul az új esztendő. A két sportoló nap mint nap üzen az itthoniaknak és igyekeznek minél több tudást elsajátítani, hazahozni.

These were the thoughts of Zsolt Máté and Mirabella Máté, returning from Korea last year after a 1-month- long training camp. Travelling back was not a question, the new year
starts with a big adventure. The two of them will send their messages every day for those who stay at home and they try to learn as much as possible.

Folyamatosan frissülő beszámolókkal és fénykép galériával!

 

______________________________________________________________________________________________________________________________________

 

2018.01.15-16. – 1-2. nap

A kiépített kapcsolatoknak köszönhetően, a hódmezővásárhelyi Máté Taekwondo KHSE nem áll meg a fejlődésben.
Ma reggel 9 óra 50 perckor indultunk Dél-Korea fővárosába, Szöulba.

Thanks to the established contacts, the development of Máté Taekwondo KHSE of Hódmezővásárhely does not stop. This morning we flew off to the capital of South-Korea, to Seoul.

A hosszú utazás hagy némi panaszt maga után. Párizsba késéssel szálltunk le. Keresték az embereket, akik Szöulba folytatták az utazást,negyed óránk maradt, hogy elérjük a gépet. Elértük. A repülőút hosszú, de közben elgondolkoztunk, hogy az lesz a tuti, ha a bőröndöket nem tették át, mert az a negyed óra elég kevés volt. Leszálltunk, minden rendben várjuk a csomagot.

The long travel is not easy. We arrived late to Paris, we had 15 minutes to catch the plane to Seoul. We succeeded. The flight was quite long, and during that time we were thinking that our suitcases probably remained in Paris, becuse we were sure that they were not able to transport them during that short time to the Korean airplane. We arrived safe and sound, expecting our suitcases.

Persze, hogy igazam lett. Nem jött meg a bőrönd. Elveszett poggyászok stb…stb… Kitöltöttük a papírokat, majd elindultunk kifele egy hátitáskával. MinCheol bátyja jött értünk, vele mentünk el ebédelni, szállást elfoglalni. Nagyon finomat ettünk, de utána akaratunk ellenére le kellett pihennünk. Relax után vacsorával egybekötött városnézés. Elméletileg a csomagok holnap hajnali 2 felé érnek a szállásra, gyakorlatilag nem tudjuk.
Üdv: Zsolt, Mira.

Of course I was right. The suitcases did not arrive. Lost luggage counter etc., etc. We completed the forms, then started to leave with a backpack. MinCheol’s brother came to pick us up, we were taken to have lunch and see the accomodation. We had a very good lunch, then we relaxed even though we did not want to. Then we did some sightseeing and had dinner. Theoretically the luggages will arrive around 2 am tomorrow, we will see.

Love, Zsolt and Mira

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.17. – 3.nap

Mai nap reggel 8-kor keltünk, elmentünk reggelizni, készülődtünk az edzésre. 9 óra 50-re a teremhez értünk és a Mirme csapat nagy örömmel fogadott.

We got up at 8:00 today, we had breakfast, and started to prepare for the training. We arrived to the dojang by 9:50 and we got a very warm welcome from the Mirme team.

10 -kor elkezdődött. 2 órás futó edzés, sprintekkel fűszerezve. Amikor visszaértünk a terembe egyből erősítéssel néztünk szembe és a végén lelazítás. Az nem kifejezés hogy mennyire elfáradtunk. Mikor elmentünk ebédelni még étvágyunk se volt, csak a vizet kívántuk.

Then at 10:00 it began. 2-hour-long running training, spiced up with sprints. When we arrived back to the dojang we continued with strength training and finished with stretching. We were dead tired. When we went to have lunch we had no apetite, we just wanted to drink water.

Egy bő háromnegyed óránk maradt a második edzésig, ami délután 2-től 5-ig tartott. Az eleje bemelegítés majd azt követően rúgások folyamata. Rengeteg rúgás után nyújtás, kivéve a lányoknak. Nekik erősítés volt. Formagyakorlatokkal és extrém ugrásokkal zártuk a napot, bár mi annyira fáradtak voltunk, hogy az ugrásokat kénytelenek voltunk kihagyni abban a harminc percben. A fáradtságtól még vacsorázni se mentünk el az edzés végén.

We had nearly an hour until the second training, which was from 2 p.m. – 5 p.m. The beginning was warming-up, then kicking techniques. After a huge amount of kicks we stretched, but not the girls. They had strength training. We finished with poomsae and extreme jumps, but we were so tired that we skipped the jumps in the last 30 minutes. Due to the fatigue we did not have any dinner.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.18. – 4.nap

Ma csütörtökön van, a napunk elég ‘jól’ indult. Hajnali 5 órakkol mindkettőnk szeméből kipattant az álom. 11 órára jött értünk MinCheol, elmentünk HanByeol-ért és együtt ebédeltünk.

It is Thursday today and our day started „quite well”. At 5 a.m. both of us woke up. MinCheol picked us up at 11:00, then we picked up HanByeol and we had luch together.

Természetesén sikerült leégetni a nyelvem a levessel (Mira). És elindultunk az egyik egyetemre ahol tavaly is voltunk. Az edzőteremben megint nagyon hideg volt, de elkezdtük az edzést. Bemelegítéssel kezdtük, utána sorba haladtunk előreszaltóval és ariellel. Ezt követően HanByeol segített a flickben – hogy még jobb legyen – és a többiek kombinációkat gyakoroltak.

Of course I burned my tongue with the soup (Mira). Then we went to one of the universities we visited last year as well. The gym was very cold, but we started the training. First warm-up, then we started to practice front somersault and aeriel. Then HanByeol helped me to make my flick better – the others practiced combinations.

Mikor már nekem is ment, beálltam. Körülbelül 2 órán át, csak összerakott ugrások gyakorlását folytattuk. Ez volt egy 4 órás edzés. Amikor vége volt elmentünk vacsorázni. Nagyon finomat ettünk. Holnap futás előtt lehet, hogy meg kellene tanulni újra járni. Ez már nem izomláz!!!

When I did it good enough, I joined the others. For about 2 hours we practiced jumps. This was a 4-hour-long training. Then we had dinner. Tomorrow before running we should learn to walk again. This is more than muscle strain.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.19. – 5.nap

A mai nap hasonlóképpen indult, mint az első. A terembe érkezve bemelegítettünk és indultunk a 2 órás futásra. Amikor visszaértünk erősítés fogadott minket, mégpedig has és kar. Elég fárasztó volt a futás után mindezt megcsinálni. Edzés végén elmentünk ebédelni.

Today started the same as the first day. When we arrived at the dojang we did warming-up then left for our 2-hour-long running training. Then we continued with strengthening – stomach and arms. It was quite tiring after the running. After training we had lunch.

A második edzésen három sorba haladtunk és soronként végeztük el a gyakorlatokat. Körülbelül 2 órán át csak ezt csináltuk. Próbáltam ráérezni a hátraszaltóra, és egyéb más gyakorlatokra. Utána jöttek a rúgások. A lábunkon már alig álltunk, de még az utolsó gyakorlatot is végrehajtották velünk, csak hogy érezzük, hogy Koreában vagyunk.

On the second training we stood in 3 rows and we did the exercises in each row. We did this for about 2 hours. I tried to make my back somersault better and the other exercises as well. Then we continued with kicks. We could hardly stand but they made us finish even the last exercises just to feel that we are in Korea. 

Azt viszont megint el kell mondanom, hogy csodaszer, varázspor nem létezik! Edzeni kell, mert különben „túrórudik” maradtok. Megint nagyon elfáradtunk, ezért nem is mentünk el vacsorázni, de MinCheol bátyja hozott nekünk rengeteg gyümölcsöt, csokoládét, édességet. Ha már mindenünk fáj, de boldogan szenvedjünk.. Szerintünk jövő héten jobban megy majd minden.

I have to tell you that there is no magic or potion! You have to keep training because you will remain weak. We were very tired, therefore we did not have any dinner, but MinCheol’s brother brought us lot of fruit, chocolate and sweets, so we can suffer happily. We think next week will be easier.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.20. – 6.nap

Az első hétvégénken reggel 10-kor keltünk, én nem igazán álltam át, de Zsoltnak sikerült. Min Cheol egyik barátjával elmentünk ebédelni. Az egyik egészséges koreai ételt ettük, mégpedig a bibimbapot.

On our first weekend in Korea we got up at 10:00, I haven’t been able to adjust, but Zsolt managed to fight off the jetlag. We went to have luch with one of MinCheol’s friends and we tried one of the healthy food of Korea, the bibimbap.

Ezután az edzőterembe mentünk és freestyle poomsaet gyakoroltunk a többiek pedig zenéseket csoportokban. Az utolsó órában pedig erősítéssel szenvedtünk, majd nyújtás, lazítás. Komolyan mondom kemény egy hetünk volt. Az edzés végén elmentünk vacsorázni Sangukkal, Ő nagyon szeretne jönni hozzánk edzést tartani! Tonkaszt ettünk, ami hasonlít az otthoni rántott szelethez.

Then we went to the dojang to practice freestyle poomsae, the others did music poomsae in groups. In the last hour we suffered with strengthening, then came the stretching, relaxing. I have to tell you it was a tough week. At the end of the training we went to have dinner with Sanguk. He would like to visit us to give us training. We ate tonkas, which is similar to snitzel at home.

Onnan elsétáltunk Min Cheol bátyjának a szülinapi meglepetés bulijába. Nagyon jó volt látni a boldogságot, szeretetet, egymás iránti tiszteletet. Mindenki nagyon jól érezte magát.

Then we walked to the surprise birthday party of Min Cheol’s brother. It was good to see the happiness, love and respect towards each other. Everybody had a very good time.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.21. – 7. nap

Az első vasárnapunkon délután 1 órakor kocsival jött értünk Sanguk és a Mirmések koreográfusa. Kirándulni megyünk. Először piacra mentünk, ahol megkóstoltunk valamilyen ‘zöldséges gyúrt tésztát’. Utána az egyik folyó mellett haladtunk egy étterembe. Zsolti és én is bulgogit ettünk, amely kissé édes volt.

On our first Sunday we were picked up by Sanguk and the choreographer of Mirme by car. We are going for a trip. First we went to a market, where we tasted a vegetable pastry. Then we went along a river to a small restaurant. Me and Zsolti tasted bulgogi, wich was a little bit sweet. 

A többiek pedig bibim babot nyers marhahússal. Ezután még körülnézhettünk a piacon és indultunk az akváriumba. Útközben rengeteg szép épületet láttunk, amint odaértünk kerestünk egy parkoló helyet és elindultunk befele. Az akváriumban eléggé sokféle halat és tengeri állatokat néztünk meg.

The others ate bibmbap with raw beef meat. Then we crossed the market and went to the aquarium. On the way there we saw a lot of beautiful buildings. The aquaerium was beautiful, there were a lot of beautiful fish and sea animals.

Ez mind nagyon izgalmas volt. Csak sajnos ezt leírni nem igazán lehet, pláne képen nem olyan látvány, mint élőben. A sok séta után, meg is volt a mai edzésünk. Mire végeztünk be is sötétedett. A vacsoránk egy japán étteremben történt, ahol ízletes tésztát ettünk. A mai nap végén elköszöntünk egymástól és jöhet a pihenés.

It was all very exciting, which is hard to describe and it is not the same on photos either. This long walk was our training for today. By the time we finished it got dark. The dinner was in a Japanese restaurant, where we tasted a really nice pasta.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.22. – 8.nap

Nos, ma hétfő van, azt mondták nekünk még tegnap, hogy elmarad a futás, de ez nem így lett. Neki is indultunk a 10-kmes futásunknak és levezetésképpen nyújtás volt, ami Zsoltinak nem igazán a kedvence. Ebédelni Sangukkal és rajta kívül két Mirmessel mentünk. Elég érdekes leves volt számomra, mégpedig a marhának a fejét ettük.

Well, today is Monday, we were told yesterday that running was cancelled, but it turned out it didn’t. So we started our 10 km run and then we stretched, which is not Zsolti’s favourite. We went to have lunch with Sanguk and 2 other team members. The soup was quite interesting for me, because we ate beef head.

Ezután vissza edzésre, bemelegítést követően jöttek a rúgások. Utána pedig elkezdték kijavítani a forma gyakorlatunkat. A következő órában több fajta hátraszaltó gyakorlása volt és végre én is megugrottam egyedül segítség nélkül. Az edzés fárasztó, de egyben nagyon jó. Vacsorázni pedig Min Cheol bátyjával mentünk el egy japán étterembe, ahol rákot ettünk.

Then back to training. After warming-up we practiced kicks and then our poomsae was being corrected. In the next hour we practiced more types of back somersaults and finally I managed to jump it without any help. The training is tiring but very good. We had dinner with Min Cheol’s brother in a Japanese restaurant, and we had crab.

Konkrétan napjaink edzéssel és pihenéssel telnek. Testileg, lelkileg kikészültünk az első pár napban. Most már egész jól megy, de még nem az igazi. Szerintem a jövő héttől várható komoly fejlődés.

Our days are made up of trainings and relaxing. We got hosed physically and mentally during the first days. Now we are getting used to, but we need some more time. I think we will develop significantly next week.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.23. – 9.nap

Elég gyorsan telnek a napok, most van egy hete, hogy itt vagyunk. Valahogy nem érzem a honvágyat. Ma reggel 11:45-re jött értünk Hanbyeol, és az egyik barátja. Eljöttünk a Kuukmin egyetemre, de kiderült, hogy ahol szoktunk edzeni ott ma vizsga volt. Ettünk egy szendvicset és visszaindultunk a Mirmesek termébe.

Days run by very quickly, a week has passed since we arrived. I don’t feel homesickness. This morning we were picked up by Hanbyeol and one of her friends. We went to Kuukmin University, but it turned out that the gym where we usually trained was used for an exam. We ate a sandwich and then we returned to the dojang of Mirme.

A többiek már elkezdték az edzést, mikor odaértünk, bemelegítettünk és mi is beálltunk. Csak a sima, és grunder cigánykereket gyakoroltuk körülbelül egy órán át, utána a szőnyegen is és elkezdtük a hátraszaltót. Ezek után a grunder hátraszaltót fejlesztettük, ami eddig nem ment, de kb a 4. körnél én már ráéreztem. Zsolti pedig full bitvisztet gyakorolt.

The others have already started the training, we did some warming up and joined them. We practiced cartwheel during an hour more or less, then we began back somersault and back somersault arriving on both feet, which I could not perform up to now, but in the fourth round I found the right technique.

Az edzés végén mindenki ismételte a gyakorlatait, én pedig Hanbyeolal tanultam egy új rúgást, aminek a neve ‘poptan’. Az edzés végén MinCheol-al és a bátyjával együtt elmentünk kibimbabot vacsorázni, ami nagyon ízletes volt. A nap végén Zsolti átköltözött egy másik szobába, mert nem volt nála fűtés két napja, és megfagyott. -18C° lesz a héten, de megyünk futni. Gond egy szál se.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.24. – 10.nap

Ma reggel annyira lehűlt az idő, hogy mikor kiléptünk a hotelből belénk fagyott a vér, -18C° volt. De persze a futást kihagyni vétek lenne. Konkrétan, amikor a takony megfagy az orrunkban, elég hideg a helyzet. Fagyasztó foglalkozás volt.

This morning the weather was so cold, that our blood froze, when we left the building. The temperature was minus 18 degrees. And of course we did not skip running. Phlegm froze in our noses and I’m not kidding! So it was very cold, it was a freezing training.

Ahogy vége lett jött az erősítés, edzés végén a Mirmesek csináltak egy kiárusítást. Úgy nézett ki, mint nálunk egy kis piac. Árveréssel adták el egymás között a már nem használt ruháikat, eszközeiket. Természetesen nagyon – nagyon pici pénzért. Nagyon viccesen árultak, és még nekünk is adtak egy két ajándékot. Ebédelni MinCheolékkal mentünk.

When we finished we did strengthening and at the end of the training the team made a sale. It looked like a mini market. They sold their used clothes and equipment among each other by auctioning them. Of course for very little money. They were selling very funnily, they even gave us some small presents. We had lunch with Min Cheol.

Mikor visszaértünk egy kis pihenő után folytatódott az edzés, rengeteg rúgással. Ezután, akik indulnak a hétvégi freestyle poomsae verseny, azok elgyakorolták a gyakorlatukat. Az edzés vége fele mi is gyakoroltunk, mivel februárban közösen fellépünk a csapattal, ugyan úgy mint tavaly. Az edzés végét masszázzsal zártuk. Vacsorára csumukot kértünk. 😀
Nagy finom étel számunkra.

After lunch and some relaxing we continued the training with kicks. Then those who participate on the freestyle poomsae competition on this weekend practiced their poomsae. Before finishing we also practiced, because in February we will participate in a demonstration with the team like last year. We finished the training with massage. We had chumuk for dinner, because we like it very much.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.21. – 11. nap

Ma ebéddel kezdtük a napot. Az edzésen mindenki a saját zenés formagyakorlatával volt elfoglalva, persze néha egy 540, 720, 900, 1080-as rúgás is belefért pihenő közben. Ameddig nem ment, addig gyakoroltuk és próbáltuk javítani a hibáinkat. A legvégén mindenkinek be kellett mutatni mit tud.

Today started with lunch. On the training everybody practiced his/her own music poomsae, but during breaks a few 540, 720, 900, 1080 degree jumps were thrown. We practiced and tried to make it better until it was perfect. In the end everybody had to show his/her own choreography.

Ez a nap gyorsan eltelt, de szokásos módon elfáradtunk. Edzést befejezve, vacsorázni indultunk. Zsolti elég érdekes halételt kapott, de az én vacsorám finomra sikerült. A nap végén még elmentünk együtt egy játékterembe, igen jól szórakoztunk.

Today passed very fast, but we were tired as always. After training we had dinner. Zsolti got some interesting fish dish, but mine was very fine. At the end of the day we visited a game center, where we had a lot of fun.

Ezután Hanbeyol megmutatta, hogy milyen a koreai lángos, a tésztája tényleg hasonlított, de a belseje mogyoróval és mézzel volt megtöltve, ami elég ízletes volt.

Then Hanbyeol showed us the Korean ‘lángos’. The dough was very similar to ours, but it was filled with honey and nuts. It was really tasty.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.26. – 12.nap

Ma reggel indultunk a terembe, és onnan futni. Megint nagyon hideg volt. Az erősítés elég brutálisra sikerült. Voltak akik sírtak is.

We started the training in the morning today with running. It was very cold again. The strengthening was brutal afterwards, some of the members were even crying.

A legvégén lelazítás és Sangukkal elmentünk ebédelni. Sikerült megint olyan ételt választania nekünk, amit máskor nem fogok szívesen enni. A következő órákban az edzés folytatódott, mégpedig rúgásokkal, utána pedig szabad gyakorlás volt. A nap vége fele elindultunk vacsorázni Hanbeyollal és még 3 Mirmes csapat taggal. A vacsora finom volt, pizza mézzel és tészta kagylóval.

At the end we stretched and then had lunch with Sanguk. He managed to choose a dish I would not like to try again. Then we continued the training with kicks, then with free practice. We had dinner with Hanbyeol and three other members of the team. The dinner was very good, pizza with honey and pasta with mussel.

Ezután négyen elmentünk egy olyan játékterembe ahol együtt társasjátékoztunk. Ez egy maradandó emlék marad. Holnap könnyű napunk lesz elméletileg.

Then the four of us visited a game center where we played boardgames together. It is a memory I will remeber definitely.
Theoretically tomorrow will be an easy day.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.27. – 13.nap

A mai napon 13 órára mentünk a terembe, amikor odaértünk elkezdődött a Mirme felvételi. Ez gyorsan le is zajlott, és mikor vége lett, kezdődött az edzés.

Today we had to be in the dojang at 1 p.m. and when we got there the recruitment of the team Mirme started. It was very quick, when they finished, we started training.

Közben megérkeztek Törökországból, Kübra Dağli és Murat Surikuş. Ők ketten freestyle poomsae versenyeken szoktak elindulni, mellesleg elég híres személyek. Edzésen mindenki szabadon választhatott, amivel elfoglalta magát. Viszont a mai edzésen nagyon sokan voltunk a terembe, így szinte alig fértünk el. Először sokan mentünk rúgni, majd ugrálni.

During the training Kübra Dağli and Murat Surikuş arrived from Turkey. They participate usually on freestyle competitions and they are quite famous. There was free training, you could practice what you wanted. But today there were a lot of people in the dojang we hardly had enough space. First many of us started with kicks, then jumps.

Az edzés végén összeraktuk nagyjából a zenés gyakorlatot. A törökök mindenkinek hoztak szuvenírt és édességet. Vacsorázni MinCheol bátyjával és rajta kívül két Mirmes-el mentünk.

At the end of the training we finished the choreography of the music poomsae. The two Turkish brought souvenirs and sweets for everybody. We had dinner with Min Cheol’s brother and 2 other team members.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.28. – 14. nap

A mai vasárnapot Min Cheol bátyjával és szüleivel töltöttük. Délre jöttek értünk, elmentünk ebédelni és elindultunk egy másik városrészbe, ahol szinte az egész utca egy piac volt. A sok séta közben vásárolgattunk. Ezzel el is telt az idő.

We spent this Sunday with Min Cheol’s brother and their parents. They picked us up at noon, we had lunch and they took us to another part of the city, where nearly the whole street was a market. We did some shopping while we were strolling. It took most of the afternoon.

Már vártam, hogy induljunk vissza a szállásra, mert majdnem odafagytam abban a mínusz fokban. De még leültünk egy kiszolgáló asztalhoz, ott rengeteg ételt kértek nekünk, így a vacsorát is letudtuk.

I was waiting for the end of this program, because the weather was freezing, but in the end we sat down to a table, where they ordered a huge amount of food for us, so we had the dinner as well.

A szerencse, hogy ahova leültünk a pad ülés fűtéssel rendelkezett, így talán nem volt olyan hideg. A szállásra visszaérve jöhetett a pihenés.

Luckily the seats were heated there so they were not so cold. Back to our room we could relax.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.29. 15.nap

Egy újabb hét kezdődött ma el. Én egész jól aludtam, de Zsolti nem igazán. Elindultunk edzésre, egy kisebb bemelegítés és utána egyből indultunk is. Először elkezdtünk sétálni úgy, ahogy máskor, amikor kifutunk a hídig, de ma másik irányba fordultunk el. Egy egyetemre mentünk be, ahol jó sok lépcső vett körül minket. Sanguk megkereste a leghosszabbat és indulhatott is a lépcsőn futás, szökdelés stb.

A new week started. I slept quite well, but Zsolti didn’t. After a short warm-up we left for running. First we started to walk as usual, when we run up to the bridge, but today we turned to the other direction. We went to a university, which was surrounded by a lot of stairs. Sanguk chose the longest one and we started running, jumping up and down the stairs.

Visszaérve a terembe nyújtás közben játszottunk. Ebédelni egy japán étterembe mentünk. Még volt legalább egy óránk az edzésig. Megérkezett a két török is, és együtt kezdtük az edzést. Nagyon keményre sikerült ma, de annyira jól bírtuk, hogy ennek meg lesz az eredménye. Szerintem holnap egy újabb fájdalmas izomlázzal nézünk szembe… Az utolsó órában ariel és ehhez hasonló akrobatikus ugrásokat gyakoroltuk.

Back in the dojang we played during stretching. We had lunch in the Japanese restaurant. Then we had an hour until the next training. The two Turkish visitors arrived and then we started the training together. It was very hard today but we managed to finish it, so I think tomorrow we will have sore muscles. In the last hour we practiced aeriel and other similar acrobatic jumps.

A nap végén 3 Mirmessel és a 2 törökkel együtt elmentünk bibimbapot vacsorázni, ami nagyon finom volt.

At the end of the day we had dinner with 3 team members and the 2 Turkish visitors, which was bibimbap and it was very good.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.30. – 16.nap

A mai napunk reggeli és ebéd nélkül indult. Az edzést az egyik Mirme mester tartotta. Az első órában csak a rundel alapjait vettük. Ezután egy szőnyegre kellett háttal rávetődni a rundel cigánykerékből. A következő órákban letették a szőnyeget és azon gyakoroltunk több órán át. Zsoltinak elég jól ment a b-twist is, én pedig az utolsó 2 órában kezdtem el gyakorolni.

Today started without breakfast and lunch. The training was directed by one of the Mirme masters. In the first hour we practiced the basics of round off. Then we had to fall back on a tower of mats after a back off cartwheel. Then the mats were placed next to each other and we kept on practicing for a few hours more. Zsolti did the butterfly twist very well also, I started to practice it in the last 2 hours.

Az edzés végén kilépve a teremből meglepett bennünket a havazás. Miközben edzettünk addig leesett a hó.

When we left the building after the last training we were surprised by the snowfall, which arrived while we were training.

MinCheol bátyjával mentünk el vacsorázni a nap végén. Teljesen mindegy mi volt az étel, mert éhesek voltunk.

We had dinner with Min Cheol’s brother. We were so hungry, it did not matter what the meal was.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.01.31. – 17.nap

Erre a napra úgy készültünk, hogy a hó miatt elmarad a reggeli futás. De mikor az edzőterembe értünk azzal fogadtak, hogy megyünk lépcsőzni. Elég veszélyes edzés volt, nem is készítettünk képet. Az izomlázra sikerült rádolgozni. Edzés után az egyetem műfüves pályáján hócsatáztunk egymás ellen.

We prepared ourselves that today there would be no running due to the snow. But when we arrived to the dojang we were informed that we were going to the place with the stairs. The training was very dangerous, for this reason we did not prepare any photos. We did moe work with our sore muscles. After training we had snow fight on the field of the university.

Az edzés itt még nem ért véget, visszamentünk a terembe és lazítás következett, utána az oldalrúgás (yopchagi) kijavítása. Ebédelni megint egy olyan helyre mentünk, ahol nem volt szék. A következő edzést MinCheol tartotta, rúgásokkal kezdtük. Az egyik rúgásnál Zsoltinak megsérült a bokája, így az edzést jegeléssel töltötte. Én, és Kübra Dağlı tovább gyakoroltuk a b-twistet. Lassan már menni fog, de eléggé érzem az edzéseket.

This was not the end of the training, returning to the dojang we did stretching, then practiced yopchagi. The restaurant where we had lunch, had no chairs again. The next training was directed by MinCheol, we started with kicks. Zsolti’s ankle injured in one of the kicks, so he spent the rest of the training with icing it. Me and Kübra Dağlı were practicing b-twist. It is getting better slowly, but I have sore muscles.

Az edzés végén mentünk vacsorázni MinCheol-al és a bátyjával. Ma este Zsolti jegeli a lábát hátha jobb lesz holnapra.

At the end of the training we had dinner with MinCheol and his brother. Tonight Zsolti will put ice on his ankle, maybe it will get better by tomorrow.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.01. – 18.nap

Zsoltinak nem lett jobb a lába, el kellett sétálunk az edzőteremig, ott felvettek minket autóval. A Kookmin egyetemre mentünk, először ott megebédeltünk, majd onnan tovább az edzőterembe.

Zsolti’s ankle did not get better by today. We had to walk to the dojang where we were picked up by a car. We went to Kookmin University, where we first had lunch, then went to the gym.

Azt nem is kell mondanom, hogy megint megfagytunk. 4C° volt a teremben mikor bementünk. De az edzést elkezdtük, mégpedig futással, után előreszaltó, cigánykerék és ezen kívül több és több gyakorlat. Zsolti edzés időben erősített, nyújtott. Én a hátraflickből a hátraszaltót gyakoroltam.

We nearly froze there! The temperature was 4 degrees in the gym when we arrived. We started the training, first we ran, then somersault, cartwheel and more and more exercises. During training Zsolti did strengthening and stretching. I practiced the back somersault from a backflip.

Egy videót is készítettek, amelyben versenyeztek a Mirme tagok egymás ellen. Nagyon látványos gyakorlatokkal hergelték egymást. A végén összerakott technikák bemutatásával zártuk az edzést. Vacsorázni Mc Donald’s ba mentünk.

Even a video was recorded, about the Mirme members competing with each other. They were teasing each other with spectacular exercises. We finished the training with the demonstration of combined techniques. We had dinner in a Mc Donald’s.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.02. – 19. nap

Valamiért nagyon felgyorsultak a napok. Tudjuk, van még hátra idő, de villámgyorsan telik, ez biztos azért van, mert a jó pillanatok gyorsan, a rosszak lassan telnek. Reggel 10 – re a teremhez mentünk, de ma nem volt futás, szerintem Zsolt lába miatt. Így, zenés gyakorlattal telt a foglalkozás, amit február 10 – én Szöul egyik legismertebb sétáló utcáján mutatunk be. Ez óriási megtiszteltetés számunkra, hogy a Mirme csapattal közösen felléphetünk másodjára.

For some reason the days are passing in a blur. We know that we have some time left, but it passes really fast, probably because good times pass quickly while bad ones slowly. We walked to the dojyang by 10 a.m., but there was no running probably because of Zsolti’s ankle injury. Therefore we practiced the music poomsae, which we will demonstrate on 10Feb2018 on one of the most well-known pedestrian streets in Seoul. It is a huge honour for us to participate in the demonstration of Mirme Team for the second time.

Ebédelni egy kínai étteremben voltunk. Fekete tésztát, és valamilyen vegyes rizst kértünk. Jó volt. Egy kis pihenés után folytattuk a gyakorlást, mert itt nem lehet téveszteni, ha valaki téveszt, miatta kezdjük elölről. Sumákolásnak helye nincs. Fejben teljesen toppon kell lenni, melyik gyakorlat után mi jön. És ez csak egy szám, hol vannak még a törések…

We had lunch in a Chinese restaurant, we ordered black pasta and some kind of a mixed rice dish. It was good. After a short rest we continued the practice, because you cannot make any mistakes. If you make a mistake we re-start because of you. You cannot skip practicing. You have to be there mentally to know which exercise comes next. And this is only one element of the demonstration, not to talk about breaking techniques.

Az ezt követő 3 órában, több csoportban – a Mirme Imookisok, illetve a Mirmesek – csak a zenést gyakoroltuk. Mira kapott a Mirme csapatától egy, a saját fejlődését bemutató ajándék videót. Szerintem egy életre szóló emlék. Ez a tett, és a valóság. Hajrá Máté TKD!  A holnap a jövő, és a ma adomány. Ezt jól jegyezzétek meg!

In the next 3 hours the members of Mirme team and Mirme Imooki team were divided in groups and we practiced the music poomsae. Mira got a video about her own development as a gift. I think it is a lifetime memory for her. This is the act and reality. Go on Máté TKD! Tomorrow is the future and today is a gift! Keep in mind!

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.03. – 20. nap

Sajnos ez az időeltolódás nem egy egyszerű dolog. A reggel gyorsan eltelt. Min Cheol-lal ebédelni mentünk, ahol rántott szeletet ettünk. Jól esett csak valamiért soknak tűnt. Az edzés kezdete 2016-2017 – os évhez hasonlóan bemelegítés, tehát nem változott a bevált módszertan.

Unfortunately staying in another time zone is not easy. The morning passed very fast. We had lunch with MinCheol, it was snitzel. It was very good but I found it too much. In the beginning of the training we had warming-up, same as last year.

Sorokban haladtunk és végeztük el a gyakorlatokat, majd alap, bázis, bemelegítő rúgásokat. Utána egy piszok kemény erősítés volt, ami miatt Mira kicsit megzavarodott, mert a mai nap másképpen fogalmazott, és újra kellett írni a beszámolót. Én a bokám miatt nem tudtam velük edzeni, ezért jegyzeteltem, majd jegeltem a lábam és közben erősítettem, nyújtottam.

We did the exercises in rows, then we did basic, warming-up kicks. Then we had a very tough strengthening part, due to which Mira got confused and I had to re-write her composition. I could not train with them due to my ankle, I took notes, then put ice on my ankle, I did strengthening and stretching.

Három sorban dolgoztunk, mindegyikben különálló feladatok, de nem egyszerűek. Egy páran vért izzadtak ma, garantált izomláz. Az edzés végén a bemutató anyagát kezdtük gyakorolni, mert közeleg a fellépés ideje. Remélem rendbe lesz a lábam. Vacsorázni megint közösen voltunk.

We worked in 3 rows, all 3 rows did different exercises, but they were not simpple. Some of the trainees were suffering, they will have sore muscles for sure. At the end of the training we started practicing for the demonstration, becsuse its date is getting closer. I hope my ankle will get better by then. We had dinner together.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.04 – 21. nap

Egy újabb vasárnap, úgy indult, hogy 12-re már itt volt értünk Min Cheol bátyja. Együtt mentünk vele, és az apjával egy nagy vásárló központba. Az üzletben szinte mindet meg lehetett kapni.

Here comes Sunday again. Min Cheol’s brother picked us up at 12:00. We went with him and with his father to a huge shopping center. You could get everything there.

Egy amerikai étteremben ebédeltünk. Jó volt olyan ételt enni, ami nem teljesen koreai, hanem kicsit hasonló az otthoni ételekhez.

We had lunch in an American restaurant. It was good to eat something which is not fully Korean, but similar to our food.

De az ebéd rengeteg volt, így úgy döntöttünk, hogy a vacsorát ki is hagyjuk és a további délutánt a szálláson, pihenéssel töltjük.

It was a huge portion so we skipped dinner and had rest in our room in the afternoon.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.05. – 22.nap

Egy újabb hét kezdődött, ma nem volt reggeli futás, mert a téli edzéseknek vége. Így 12-re elmentünk MinCheol bátyjával ebédelni “csumukot” és 13 órára a terembe értünk, csak a Mirme tagjaival edzettünk.

A new week has just started. This morning we had no morning run, because the winter trainings are over. Therefore we had lunch with Min Cheol’s brother at 12, which was „csumuk” and by 1 p.m. we were in the dojang. The training was only with the members of Mirme.

A bemelegítés után az egész edzésen ugrásokat gyakoroltunk. Ma már Zsolti is be tudott állni. Sajnos kicsi a terem, így veszélyes, pont az egyik Mirme tag belerúgott a plafonba hátra szaltó közben, egyből le is jegelték a lábát. A vacsorát ismét a földön ülve fogyasztottuk. Zsolti kedvenc helye. Az étel nagyon erős volt, és én nem ettem valami nagyon sokat. Illetve hoztak egy olyan tésztát, aminek szinte nem is volt vége. Nem eszek Zsoltival többet, halálra nevettetett.

After warming-up we practiced kicks during the whole training. Zsolti could practice with us as well. Unfortunately the training space is small, one of the team members kicked the ceiling when he did back somersault, his leg was iced immediately. We had dinner by sitting on the floor. This is Zsolti’s favourite place. The food was very hot, I could not eat much. Then we got a dish of pasta, which was so long that I could not find the end of it. I am not going to eat with Zsolti any more, because he made me laugh a lot.

Ezután 19-kor kezdődött a következő edzés 23-ig. Szóval ez a nap kegyetlen hosszú volt. Az edzésen egy jó bemelegítés után egy két rúgás és nyújtás, majd a bemutatót raktuk össze véglegesen. Már csak gyakorolni kell, hogy ne legyen tévesztés, hiba.

Then the next training started at 7 p.m. until 11 p.m. So today was awful long. After a thorough warming-up we had one or two kicks, then we finished the choreography of the demonstration. From now on we have to practice it, to make it perfect.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.06. – 23.nap

Mai napon a fáradtság győzött. Nagyon rossz volt kikelni az ágyból. 13 órára mentünk edzésre, koreai játékkal kezdtünk, majd a további órákban szabad gyakorlási lehetőséget kaptunk. Mi a szőnyegen gyakoroltunk, tisztítottuk a technikáinkat.

Today fatigue won over me. Getting up was very difficult. Training started at 1 p.m., we started with Korean games, then we had free practice in the following hours. We practiced on the mat, tried to make our technique cleaner.

A két török elment egy órával az edzés vége előtt MinCheol-al és Hanbyeol-al. A további időben még ment az edzés. Célpont rúgások és így tovább.

The two Turkish students left an hour before the end of the training with Min Cheol and Hanbyeol. We kept on training. Basic kicks and so on.

Vacsorázni a Pizza Mall-ba mentünk. Egy óriási nagy bevásárló központ, aminek a legfelső szintje étterem. Mindenki azt evett, amit csak akart. Nagyon sok választási lehetőség adódott. Furcsa mézes – kukoricás pizza is volt, de nem volt rossz. Ezután mi már nem mentünk vissza az edzőterembe. Holnap folytatjuk, 13 órától 23 óráig.

We had dinner in the Pizza Mall. This is a huge shopping center, and its top floor is a restaurant. Everybody could choose what they wanted, and there was a wide variety of food. I had a strange honey-corn pizza which was quite good. Afterwards we did not have to return to the training. We will continue tomorrow from 1 p.m. until 11 p.m.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.07. – 24.nap

A mai napon is izomlázzal ébredtünk. Az edzésre szokásos időben indultunk. Az első órát labdajátékokkal kezdtük.

We have sore muscles again. We left for training and during the first hour we played ball games.

A további órákban edzettünk és nekem is sikerült lesérülnöm, de nem olyan vészes. De így az utolsó órát jegeléssel töltöttem. MinCheol testvérével mentünk vacsorázni egy közeli éterembe. Ahogyan ott végeztünk az esti edzés kezdetét vette.

In the following hours we trained and I also managed to get injured, but it is not so serious. But I spent the last hour with an ice package. We had dinner with Min Cheol’s brother in a restaurant nearby. When we finished we had to return to train again.

Az egyik Mirme tag tartotta, egy jó bemelegítés után a szőnyeget letették és 3 csoportban végeztük el a kiadott feladatokat. Zsoltinak a hatra szaltóból nagyon könnyedén megy már egy csomó elem, én is próbálkozok vele. Az edzés végén még a bemutatót átnéztük, 23 órára végeztünk is.

The trainer today was one of the team members. After warming up, the mat was laid and we did the exercises in groups. Zsolti is very good in making a lot of gymanstic elements after back somersault, I am also trying to do them. At the end of the training we practiced the demonstration again and we finished on time at 11 p.m.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.08. – 25.nap

Ma megint nem aludtunk valami fényesen. 13 órakor az edzés kezdetét vette és MinCheol tartotta. Soronként folyt a bemelegítés, utána összerakott gyakorlatokat kellett végrehajtani, mindez körülbelül 2 órán keresztül, de az idő csak úgy elrepült.

We could not sleep very well. The training started at 1 p.m. and was led by Min Cheol. Warming-up was done in rows, then combined exercises had to be done during around 2 hours, but time flew by.

A további órákban a szőnyegen gyakoroltunk, Zsoltinak ma valahogy minden sikerült. Új gyakorlatokat tanult meg. Az edzés végén én is ráéreztem a b-twistre.

In the next hours we practiced on mats. Zsolti was very good, he could do anything today. He even learned new exercises. At the end of the training I could also jump b-twist.

A vacsoránk egy olyan étteremben volt, ahol rengeteg Marvel vagy Disney-s képek, figurák voltak. Az étel egy kissé erős volt. Miután a terembe visszatértünk az esti edzés is elkezdődött. Több órán át a szőnyegen ugráltuk az előreszaltót, majd a bemutatóra készültünk, pluszba lett egy újabb törésünk. Ez a nap egy jó nap volt, bár nekem már mindenem fáj.

Our dinner was in a restaurant, where there were many Marvel and Disney pictures and figures. The food was a little bit spicy. When we returned we started the evening training. We were juping somersault during more hours, then we practiced for the demonstration, we tried a new breaking. Today was a nice day, although all my muscles are sore.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.09. – 26.nap

Ezen a napon reggel 8-kor keltünk, úgyhogy szinte alig aludtunk. Egy felejthetetlen napnak néztünk elébe. 10 órára az 5-ös metró állomásnál találkoztunk a két török edzőtársunkkal, MinCheolal és bátyjával. Együtt indultunk a Lotte World vidámparkba, amikor odaértünk a csapat ott várt minket. Természetesen kihagytuk a reggelit és az ebédet is.

Today we got up at 8:00, so we hardly slept. We were going to have an unforgettable day. At 10:00 we met with the two Turkish students, MinCheol and his brother at the station of the line 5 underground. Together we went to the Lotte World Amusement Park, where the whole team was expecting us. Of course we had no breakfast and lunch.

Amikor beértünk a kapun elmentünk átöltözni edzőruhába, hiszen tegnap kitaláltak, hogy vinni kell magunkkal. Így ezen a napon sok kép és videó készült. Az első amint kipróbáltunk, a benti hullámvasút. Azért jöttünk hétköznap, mert a hétvégén nagyon sokan vannak. Így is rengeteget kellett várni. Sajnos az a baj, hogy hiába készít az ember képet, videót, ezt át kell élni. Nagyon izgalmasnak találtuk, kár hogy Magyarországon már nincsen vidámpark. A következő egy vadvízi csónak túra volt ugratókkal. Aki eddig nem ébredt fel, az felfrissült rögtön.

After we entered, we changed to doboks, since yesterday they told us to bring them. So we made a lot of pics and videos. First we tried the indoor roller-coaster. The reason we came on a week-day was that it is really crowded on the week-ends. Even today we had to stand in lines a lot. The videos and pics we took cannot express the experience, you have to be here. It was very exciting, it is sad that there is no amusement park in Hungary anymore. The next was a rafting tour, it was a wake-up for everybody.

Egy hajóba is beültünk, ami jobbra, balra hintázott. Kibírtuk. Ezek után kitalálták, hogy nem elég nekünk bent a jó időben, edzőruhában, hanem irány a kinti részre. Azt nem kell mondani, hogy elég hűvös idő volt. Kicsit futottunk is, és indultunk egy nagyon magasra himbáló játékra, ami az égbe repített, eközben ezt Zsolti nagyon élvezte, nekem a szemem csukva volt, mert azt éreztem, hogy a hányinger kerülget. Viszont amikor földre értünk nagyon tetszett. Utána egy torony félére ültünk be, ami felvitt jó pár 100 méter magasra, majd onnan csak úgy ledobott. Azt hiszem megtapasztaltuk, hogy milyen is a halálfélelem.

The next idea was to go outside in training clothes. Needless to say the weather was cold. We ran a little bit, then we sat on a swinging toy, which flew us to the sky. Zsolti enjoyed it very much, while my eyes were shut, because I was nauseous. But after returning to the ground I found it very good. Then we sat in a tower, which took us up a few hundred meters high, then suddenly dropped us down. I think we experienced fear of death.

Még visszamentünk a belső részbe és végre ettünk. Bent még egy vízi csónakban utazhattunk és már eléggé eltelt az idő. Ezért visszaöltöztünk és egy utolsót még lehetett választani. Természetesen MinCheol vezetésével mentünk a toronyba (halálfélelemre). Nem mindenki akart újra jönni, de választási lehetőség nem volt. Sok séta és nevetés mellett, nem volt vége a napnak. Egy órás autóút után, amit végig aludtunk, visszatértünk Sinchonba 18:30-kor. 23 óráig tartó edzés várt ránk. Ez a nap egy felejthetetlen emlék marad számunkra.

Then we returned inside and finally had lunch. We had a boat tour inside, but time flew by. Then we changed our clothes and we had possibility to try one more. Of course it was the tower again, Min Cheol led us there (where we had fear of death). The day was not over after the long walks and laughing. After a one-hour long drive back, which we slept through, we returned to Sinchon at 6:30 p.m. We had training until 11 p.m. Bu this day remains unforgettable for us.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.10. – 27.nap

Szombat van, a bemutató napja. Egy hatalmas megtiszteltetés, hogy másodjára felléphetünk a Mirme csapattal. A napunk úgy indult, hogy 13 órára a terembe mentünk és 15 óráig még átnéztük a bemutató anyagát, utána mindenki gyakorolt. Nekem még kicsit meg van húzódva a hátam, Zsoltinak meg a lába fáj, de ennek ellenére 16 órát ütött az óra és indultunk a Sinchon legsűrűbben járt utcájára.

It is Saturday today, day of the demonstration. It is a huge honour that we can participate for the second time in the demonstration of the Mirme team. We arrived at the dojang at 1 in the afternoon and practiced the demonstration until 3 p.m., then everybody had chance to practice some more. My back still hurts a little bit, and Zsolti’s ankle is still sore, but despite of these at 4 p.m. we left and went to the busiest street of Sinchon.

Ahogyan a teremből kileptünk már éreztük az időn, hogy megfagyunk. Amint odaértünk megéreztük barátunkat a szelet, mínuszokkal spékelve. Elég keményen fújt, de a bemutatót nem hagytuk ki. Megvártuk a zenét, majd a bemutató kezdetét vette. Azt mondani sem kell, hogy kabát nélkül isteni volt. Az elején még sokat kellett egy helyben állni. Már mindenkinek piros volt az orra és a füle is a hidegtől. Az emberek körül vettek minket. Az előadás remekül sikerült, a deszkák törtek, a zenés gyakorlatot mindenki tudta és a közönség tombolt, imádta.

As we stepped out of the dojang we felt the freezing weather. When we arrived at the venues, we felt our friend the icy wind and the minus temperature. The wind was quite strong but we did not want to miss the demonstration. Not to say we were without coats. In the beginning we had to be still a lot. Everybody’s nose and ears were red due to the cold. People were standing around us. The demonstration went smoothly, the planks broke, nobody made a mistake in the music poomsae, the audience was enthusiastic.

A terembe visszaértünk, fejtágítás közben felmelegedtünk és indultunk vacsorázni. Ez is egy örök emlék marad. Képeket később kapunk, mert az eszközökkel videót készítettek főleg.

When we arrived back, we were talking about the demonstration while we were warming up, then went to have dinner. This is going to be a memory forever. We will get pictures later, as they recorded mainly videos.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.11. – 28.nap

Pihenésről szólt az egész napunk.

Whole day today was about resting.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.12. – 29.nap

Elérkeztünk az utolsó héthez, csak úgy elreppent ez a hónap. 13 órakor kezdődött az edzés. Gyakoroltunk és videót forgattak rólunk. 17 óra felé, amikor vége lett volna az edzésnek, nem mentünk el vacsorázni, hanem kettő Mirme tag hozott ételt és a teremben elfogyasztottuk.

Our last week has started, this whole month flew away very fast. The training started at 1 in the afternoon. We practiced and a video was recorded about us. Around 5 p.m. we did not leave for dinner, but two team members brought food and we had dinner in the dojang.

Elég gyorsan elfogyott az a kevés étel. Utána mozogtunk egy kicsit. 19 órákkor elmentünk Min Cheol bátyjával vacsorázni normálisan. Zsolti elég forró ételt evett, szinte nem is akart kihűlni. De persze mi még a vacsora után úgy gondoltunk, hogy megyünk vissza edzeni, ezért a táskánkat a teremben hagytuk.

After eating we had some more training, then went to have a proper dinner with Min Cheol’s brother. Zsolti’s food was very hot, it did not want to get colder. We thought we will return to the training after dinner, so we left our bags there.

A vacsora után egy zsák naranccsal tértünk a szállásra. Az az igazság, hogy vége van, ennyi fért az egy hónapba. A hátralévő időben, csak tisztítani tudjuk a megszerzett tudást.

But after dinner we returned to our room with a sack of orange. To tell the truth, this is the end, we will make our techniques more precise during the remaining time.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018. 02. 13 – 30. nap

Ma a kora délutáni edzés elmaradt, mert a Mirme csapat az idei téli olimpián lépett fel. Teljesen mindegy, honnan nézzük, igaz az állítás, a legjobb csapat a világon! Óriási munka van a háttérben, hogy ezt elérték, de ők nem sértődnek meg, csinálják, folyamatosan fejlődnek és itt az eredménye. Mi pedig tőlük tanulunk, ami óriási lehetőség.

The early afternoon training was cancelled, because the Mirme team had a demonstration in the Winter Olympic Games. They are the best team in the world! They do a huge amount of work in the background, but they don’t stop, they develop continuously and the result is here. And we have chance to learn from them.

17 órára mentünk a terembe és az egyik Mirme tag – aki nem lépett fel a többiekkel – várt ott minket és elvitt enni. A vacsoránk egy nagyon erős étel volt. Visszatérve volt még egy kis időnk pihenni. Akivel voltunk vacsorázni ő tartotta az edzést. Bemelegítés után két órán keresztül csak oldal rúgás (yopchagi) gyakorlatokat csináltunk. Elég kemény volt.

We went to the dojang by 5 p.m. and one of the team members who did not participate in the demonstration took us for dinner. After returning we had some time to relax. Then that member did the training for us. After warming-up we did yopchagi exercises during 2 hours. It was quite difficult.

Ezután szabad edzés volt, valakik ugráltak, mi célpontot rúgtunk, erősítettünk, gyakoroltuk a technikai dolgokat. Az edzés vége felé kikerült a szőnyeg és azon gyakoroltunk. Mit ne mondjuk az időt teljes mértékben kihasználtuk. 2 napunk maradt az indulásig.

Then we had free training, we kicked targets, and practiced the techniques. Before fininshing the jumping mat was laid and we practiced there. I have to say we used the whole time. We have two more days here.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.14 – 31. nap

A mai napon 15 órára mentünk a terembe. Kiderült ez az utolsó edzésünk a Mirme csapattal, mert elkezdődött a koreai holiday. Ez számunkra nagyon szomorú hír. A terembe nagyon kevesen voltunk, de Min Cheol rendelt kínai ételt és ez volt az egész napi kajánk. Még volt két óra az edzés kezdetéig, így Hanbyeol, Kübra és én elmentünk vásárolgatni. Elég gyorsan eltelt az idő, és indultunk a terembe vissza.

Today we arrived at the dojang at 3 p.m. It turned out that this is our last training with the Mirme team, because the Korean holiday started. We were very sad. Only a few people were there, but Min Cheol ordered Chinese food, which was for the whole day. We had 2 hours until the start of the training, so Hanbyeol, Kübra and me went for a short shopping tour. Time flew away and we had to return to the dojang.

Az utolsó edzés idő kezdetét vette, mégpedig bemelegítés után verseny. Magyarok a Törökök ellen. Olyan adrenalin indult el, ami megtette a hatását, Zsolti bevadult. A bírók minket hoztak győztesnek. Ez óriási büszkeség. A kis verseny után villanyoltás, és egy torta közeledett. Mindenki tudta, hogy a búcsú pillanata ez, elég rossz érzés.

Our last training started, after warming-up we started a competition. Hungarians vs. Turkish. It was an adrenaline shock and Zsolti went crazy. The judges elected us as winners. We were very proud. After the competition the lights went out and we received a cake. We all knew that this was the moment of saying goodbye.

Nagyon élveztük ezt a hónapot, napot. Az utolsó órákban mindenki azt gyakorolt, amit akart, szeretett. Én Hanbyeolal két rúgást sajátítottam el. Edzés végén elköszöntünk egymástól, és várjuk a következő találkozást. Remélem, és remélik ők is, hogy jövőre újra együtt.

We enjoyed this past month, days. In the last hour we had free practice. I learned two new kicks from Hanbyeol. At the end of the training we said goodbye. We can hardly wait seeing each other again. I hope and they hope as well to see each other again next year.

______________________________________________________________________________________________________________________________________

2018.02.15. – 32. nap

Sajnos elérkeztünk az utolsó naphoz, ezt nagyon rossz kifejezni, de egyik legjobb napon vagyunk túl. Ma 13 órára jött értünk Min Cheol, először egy autó mosóba mentünk. Egy órát várakoztunk, hogy sorra kerüljünk. Onnan egyből mentünk felvenni a két török edzőtársunkat, és együtt mentünk a Gyeongbokgung palotába.

Unfortunately our last day arrived. It was our best day. Min Cheol picked us up at 1 p.m. and first we went in a car wash. We had to wait an hour there and then we went to pick up our two Turkish friends and we all went to the Gyeongbokgung palace.

Az első hely egy kulturális koreai ruhakölcsönző. Mindannyian felöltöztünk ki mit választott, kapott. Nekem még a hajamat is befonták és indulhattunk egy gyönyörű helyre. Rengeteg képet készítettünk. Nagyon csodálatos az egyszer biztos. Már 17 órakor záróra volt, így vissza mentünk a leadni a ruhákat, de nem is baj, hogy indultunk, mert nagyon hideg volt.

Our first stop was a cultural clothes rent. There we all dressed up. Even my hair was braided and we went to a beautiful place. We took a lot of pics there. At five it was closing time so we took back the clothes and left. It was good, because we were freezing.

Az utolsó vacsoránk Sinchonban történt egy svédasztalos sushi étteremben, ahol sokat ettünk, hiszen ma megint elmaradt a reggeli és az ebéd.

Egy biztos nagyon fog hiányozni mindenki.

Ez egy olyan hihetetlen dolog: elmész a világ másik oldalára és megbecsülnek. Jó érzés, mert közlik veled, hogy jó úton haladsz előre. Otthon sajnos nem így van. Ha valamit nem tudsz, kinevetnek, kibeszélnek a hátad mögött, elveszik a kedved az egésztől.

Vége!

Üdv: Máté Zsolt, Máté Mirabella.

Our last dinner was in Sinchon in a sushi restaurant, where we ate a lot, because it was our first meal that day. We will miss these people very much. It is so unbelievable that you cross half of the globe and you are respected. We were told that we are on the right track. At home it is not like this. If you don’t know something you are being laughed and they talk behind your back.
The End
Regards:
Zsolt Máté, Mirabella Máté