parallax background

Közlemény

A Máté Taekwondo és Hapkido Közhasznú Sportegyesület a Magyar Taekwondo Szövetség Elnökségének 2016. október 25-ei közleményében foglaltakra – azaz a folyamatban lévő fegyelmi eljárást, kitűnő sportolónk Berei Béla ügyét és az engedélykérési kötelezettséget érintően – az alábbi közleményben kíván reagálni.

 

Fentiek mellett a közlemény zárásaként – a magyar taekwondo sport ügyének közös erőfeszítéssel történő előmozdítása érdekében – egyesületünk és a Szövetség közötti nézeteltérések mindkét fél megelégedésére történő megoldását is javasoljuk, ahogy ezt korábban már számos alkalommal tettük.

 

Közlemény

 

  1. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás: az elsőfokú fegyelmi határozat jogszabálysértés miatt megsemmisítésre került

A Szövetség elnöksége másodfokon az Egyesületünk ügyében a vizsgáztatási kérdéseket érintő első fokon hozott fegyelmi határozatot 2016. október 28-án az első fokú eljárásban történt súlyos jogszabály- és szabályzatsértések miatt megsemmisítette és az első fokon eljáró fegyelmi bizottságot új eljárásra utasította.

A Szövetség 2016. október 25-ei közleményében foglalt körülményekről a fegyelmi eljárás során – melyben az első fokú határozat jogellenesség miatt megsemmisítésre került – eddig még nem szereztünk tudomást. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás még folyamatban van és annak tárgya vélhetően az elnökség 2016. október 25-ei közleményében foglaltak, Egyesületünk annak jogerős lezárásáig érdemben nem tud nyilatkozni.

  1. Berei Béla ügye

Ahogy a korábbi közleményünkben bemutattuk, a Szövetség heteken keresztül nem támogatta Berei Béla átigazolását, állításaival ellentétben a fiatal sportoló érdekeit nem helyezte előtérbe. A Szövetség sosem kereste sem Berei Béla törvényes képviselőjét, sem Egyesületünket az ügyben, hogy Berei Béla helyzete a válogatottban bizonytalanná vált volna az egyesületünket érintő első fokú fegyelmi határozatot követően.

Arról, hogy Béla válogatott-kerettagsága már jóval korábban megszűnt, valamint hogy egyébként versenyeken sem indulhat, teljesen véletlenül, közvetett forrásból értesültünk. Ezt követően mind Berei Béla édesapja – ahogyan ezt bemutattuk – mind Egyesületünk többször kereste a Szövetséget. Mi keresetük a Szövetséget, azonban a Szövetség sem minket, sem a megoldást nem kereste.

Berei Bélát és a szüleit elbizonytalanító körülmények, lelkileg megterhelő helyzetbe történő hozataluk, valamint Berei Béla másik egyesületbe való átigazolásának Szövetség általi kvázi “kikényszerítése” egy jogellenes első fokú határozaton és eljáráson alapult. Berei Béla Hódmezővásárhelyen edz, Szegeden jár középiskolába és a Szövetség eljárásának köszönhetően most egy budapesti egyesületbe került. Nem nehéz elképzelni azt, hogy Berei Béla életét jelentősen megnehezítették és megnehezítik ezek a változások.

Berei Béla kitűnő sportolónk ügye azért fájó, mivel a Szövetség Berei Béla, mint fiatal, kiskorú, kiemelkedő képesességekkel és eredményekkel rendelkező sportoló érdekeit egy pillanatra sem helyzete előtérbe.

A Berei Bélát – és egyébként minden sportolónkat érintő – ügy azért is szomorú és tanulságos, mivel a Szövetség fegyelmi szabályzatának 29. § 2. mondata és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (1) bekezdésének 2. mondata szerint az Egyesületünk ellen első fokon hozott fegyelmi határozat sosem volt jogerős és ezért sosem volt végrehajtható. Most, hogy azt a Szövetség elnöksége másodfokon megsemmisítette már egyértelműen nem az. Emellett megemlítjük azt is, hogy – bár egyesületünk jelenleg nincs és sosem volt kizárva a Szövetségből – nincs olyan rendelkezés sem a jogszabályokban, sem a Szövetség szabályzataiban, mely szerint a válogatott-kerttagságot a sportoló egyesületének kizárása megszüntetné. Továbbá a sporttörvény 22. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a szövetség alapvető feladata elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken. Az események alapján legalább is kétséges, hogy a Szövetség e kötelezettségének eleget tett volna.

  1. Külföldi versenyeken, eseményeken való részvétel engedélyéhez kötése, egyesületünk külföldi eseményeken való részvétele

 

Álláspontunk szerint az Elnökség szóban forgó 2013/4/1. sz. határozata több szempontból is ellentmondásos és aggályosnak tekinthető mind az ezt megelőző események sorrendje, mind a hatályos jogszabályok és szövetségi szabályzatok alapján.

Erre tekintettel jelen pontban elsőként részletesen bemutatjuk az engedélyezési kötelezettséget tartalmazó elnökségi határozat megszületésének körülményeit (3.1 pont), majd kifejtjük az ehhez kapcsolódó jogi álláspontunkat (3.2 pont).

 

3.1 Az engedélyezési kötelezettség története és az érintett elnökségi határozatot megelőző események időrendi sorrendje

  1. április 2.: Egyesületünk nevezési határidőben nevez, valamint szállást foglal és utazást szervez a Bratislava Open elnevezésű külföldi versenyre Pozsonyban, Szlovákiában.
  2. április 3.: elnökségi ülés, melyen az Elnökség határozatot hoz arról, hogy bármilyen, nem Magyarországon rendezett versenyen, edzőtáborban és minden egyéb szakmai eseményen való részvétel az Elnökség előzetes engedélyéhez kötött. Az engedély iránit kérelemnek az érintett esemény előtt egy héttel kell megérkeznie a Szövetséghez.
  3. április 4.: Egyesületünk ezen a napon a Szövetség által előírt bejelentési kötelezettségének eleget téve – hiszen ebben az időpontban az Elnökség a 2013. április 3-án hozott határozatát még nem közölte a tagokkal – jelezi a Szövetség részére, hogy a hétvégi Bratislava Open elnevezésű versenyen indulni kíván.
  4. április 5. 12:00: Egyesületünk elutazik a versenyre.
  5. április 5. 16:26 perc: Az Elnökség e-mail útján értesíti a Szövetség tagjait arról, hogy bármilyen, nem Magyarországon rendezett versenyen, edzőtáborban és minden egyéb szakmai eseményen való részvétel az Elnökség engedélyéhez kötött a 2013. április 3. napján 2013/4/1. számon hozott elnökségi határozat alapján. A határozat szerint engedély iránti kérelemnek az érintett esemény előtt egy héttel meg kell érkeznie a Szövetséghez.
  6. április 5. 16:36 perc: A Szövetség elnöke – hivatkozva a tagoknak szó szerint 10 perccel korábban megküldött tájékoztatására és a 2013/4/1. sz. elnökségi határozatára – e-mail útján arról tájékoztatja egyesületünket, hogy az Elnökség nem járult hozzá egyesületünk Bratislava Open-en való indulásához. Az e-mailekből nem világos, hogy április 5-én az Elnökség ismételten ülést tartott vagy a Szövetség elnöke egyedül döntött a hozzájárulás elutasítása ügyében.
  7. április 5. 18:00 óra: Egyesületünk a helyszínen regisztrál a versenyre.
  8. április 6.: Egyesületünk részt vesz a Bratislava Open-en.
  9. április 7.: Egyesületünk hazaérkezés után az e-maileket olvasva tudomást szerez az Elnökség új határozatáról, valamint hogy az Elnökség nem járult hozzá a versenyen való részvételünkhöz.

Fenti eseménysort áttekintve máig nem értjük, hogy miért volt indokolt az Elnökség szóban forgó határozatának meghozatala, és annak egyesületünkre nézve jogilag és ténybelileg is lehetetlen alkalmazása. Összességében nem világos, hogy egyesületünk minként tudott volna eleget tenni egy olyan határozatnak, amelyről annak megszületésekor nem is tudott és nem is tudhatott volna, valamint annak a határidő lehetetlensége miatt eleve eleget sem tudott volna tenni, illetve az sem volt világos, hogy az Elnökség milyen oknál fogva tiltotta meg egyesületünk részvételét a szóban forgó versenyen.

A Szövetség alapszabálya 21. § 21. pontja lehetővé teszi a tagszervezetek részére az elnökségi határozatokba való betekintést. Egyesületünk többszöri kérése ellenére a Szövetség máig nem tette lehetővé a 2013/4/1. sz. elnökségi határozatba való betekintést.

3.2 Az engedélyezési kötelezettség a jogszabályok tükrében

A 2013/4/1. sz. elnökségi határozat – mely a sporttörvényben foglalt, alább bemutatásra kerülő felhatalmazáson jelentősen túlterjeszkedve biztosít indokolatlan jogköröket a Szövetség elnökségének részére – semmilyen előírást nem tartalmaz arra nézve, hogy az engedély milyen esetekben nem adható meg, az milyen kritériumokhoz kötött.

Az engedélyezéssel kapcsolatban a jelenlegi gyakorlat az, hogy a Szövetsége elnöke bármiféle jogi és ténybeli kontrol, valamint indokolás nélkül egy személyben határoz arról, hogy egy egyesület vagy magánszemély külföldön bármilyen – azaz bármilyen – taekwondo tevékenységet folytasson.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (“Stv.”) 22. § (1) bekezdésének b), d), valamint 22. § (2) bekezdésének b) pontjai, valamint a Szövetség alapszabályának 4. § 1. pont b), d) és k) alpontjai alapján a Szövetség

  • a sportág nemzetközi szabályaival összhangban alakítja ki a hazai egyesületek nemzetközi versenyeken való részvételének szabályait;
  • támogatja a sportolók részvételét nemzetközi sporteseményeken;
  • megadja vagy megtagadja a magyar versenyzők külföldön történő versenyzéséhez való hozzájárulást, ha a sportág nemzetközi szövetsége vagy az érintett külföldi szövetség a külföldi versenyen való részvételhez ilyen hozzájárulást kíván meg.

Fenti törvényi előírások alapján teljesen egyértelmű és világos, hogy a Szövetség csak a külföldi versenyeken (tehát nem bármilyen taekwondo eseményen) való részvételt engedélyezheti és ez a lehetőség is csak akkor él, ha a WTF vagy az ETU – a taekwondo érintett nemzetközi szövetségei – ilyen engedélyt kívánnak meg.

Az engedélykérés a már említett 2013/4/1. sz. elnökségi határozaton alapul.

  1. A Stv. 22. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetség által kizárólag a külföldi versenyen való hozzájárulás megadását vagy megtagadását teszi lehetővé, azaz nincs jogszabályi felhatalmazása a Szövetségnek arra, hogy bármilyen külföldi rendezvényen, szemináriumon való részvételt engedélyhez kössön.
  2. Az elnökségi határozat nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a tagegyesületek és sportolóik külföldi versenyeken, rendezvényeken való részvételének engedélyhez kötéséhez a WTF vagy az ETU melyik szabályzata ad lehetőséget. Jogi szempontból ez a Stv. és a Szövetség alapszabálya szerint elengedhetetlen eleme a szóban forgó elnökségi határozatnak.
  3. Bár sem a Stv., sem az ETU vagy WTF szabályai nem teszik lehetővé vagy írnak elő engedélyezést, azaz az elnökségi határozat jogszerűsége legalább is kérdéses, megjegyezzük azt is, hogy az elnökségi határozat arról sem tartalmaz előírást, hogy az Elnökség az egyes esetekben milyen indokok vagy okok alapján tagadhatja meg a részvételhez való hozzájárulás megadását. Mivel a Szövetség Stv.-ben és a Szövetség alapszabályában is előírt kötelezettsége a sportolók nemzetközi sporteseményen való részvételének elősegítése, jogi szempontból a Stv. és a Szövetség alapszabálya alapján az engedély megtagadása csak nyomós és előre meghatározott átlátható indokok alapján történhet. Ha ilyen indokolást az elnökségi határozat vagy az egyes elnökségi határozatok nem tartalmaznak, a hozzájárulás megtagadása – a fentebb kifejtettek mellett – a Stv.-be és a Szövetség alapszabályába ütközik.

Álláspontunk szerint a szóban forgó 2013/4/1. sz. elnökségi határozat a jelenlegi formájában és gyakorlata alapján a Szövetség valamennyi tagszervezetét kifejezetten és a mindennapi működés során adott esetben indokolatlanul és jogellenesen hátrányosan érinti vagy érintheti.

Ezért rá kívánunk világítani arra, hogy egy olyan, a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelő engedélyezési szabályzat és rendszer kialakítása javasolt, amely mindenki számára érthetően, átláthatóan és indokoltan működik. Hiszen fontos kiemelni: a külföldi taekwondo versenyeken való részvétel engedélyhez kötöttsége és annak előbbi kritériumoknak megfelelő megléte és gyakorlata esetén a sportolók, a tagszervezetek és a Szövetség működésének integritását és érdekeiket megőrző és elősegítő jogintézmény.

Záró gondolatok

Működjünk együtt a magyar taekwondo ügyének előmozdítása érdekében!

Egyesületünk természetesen tisztában van azzal, hogy a Szövetségben való tagság jogokkal és kötelezettségekkel jár. A Szövetség feladata pedig az, hogy ezen jogok és kötelezettségek gyakorlásának kereteit megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítsa, valamint hogy tagságát és sportolóit támogassa.

Tényszerűen kijelenthető – lásd különösen a szóban forgó elnökségi határozatot, Berei Béla ügyét, a jogellenes módon lefolytatott első fokú fegyelmi eljárást, valamint jelen közleményben terjedelmi okokból be sem mutatott egyéb, egyesületünket érintő eseményeket –, hogy a Szövetség jelenlegi eljárásai egyesületünk munkáját jelentősen megnehezítik és esetenként csaknem ellehetetlenítik.

Álláspontunk szerint összességében a cél az lehetne, hogy Egyesületünk továbbra is folytathassa a taekwondo területén végzett kiemelkedő munkáját, a Szövetség ebben Egyesületünket támogassa és ezáltal Egyesületünk és a Szövetség közösen, a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok és eljárások alapján vigyék előre a magyar taekwondo ügyét. Nyilvánvaló, hogy kiemelkedő taekwondo sportolókat kinevelő, jelentős tömegbázissal rendelkező egyesület tevékenységéből a Szövetségnek is számos előnnyel jár. Mi erre az együttműködésre mindig készen álltunk és állunk jelenleg is.